A hipnózis az ábrándozáshoz, bambuláshoz hasonló állapot. Ebben az állapotban az ember tudata csendes, vagy teljesen passzív. A hipnotizőr a tudatalatti felé szuggesztiókat küld.

Most pedig csak röviden, kicsit szakmai oldalról is néz­zük meg agyunk működését! Az agy mérhető frekvenciacik­lusokban működik. Ezek a frekvenciák bizonyos fajta aktivi­tásokkal vannak összhangban.

1929-ben Hans Berger egy EEG gép segítségével fedez­ te fel, hogy amikor szemünk lecsukódik, az agy szabályos hullámokat generál, másodpercenként 8-12 ciklust (ciklus/ másodperc, Hz). Ezeket az agyi hullámokat alfa hullámok­ nak nevezte. Másféle agyi hullámokat is felismert, amelyek a théta, béta és delta nevet viselik. Ezek az agyi hullámok össze­ függésben állnak különféle mentális működésekkel, ide értve a hipnózist és a pszichikai élményeket. A szakemberek általá­ban véve elfogadják ezeknek az agyi hullámoknak a létezését és rendeltetését, azonban az egyes hullámok pontos határai vita tárgyát képezik. Egyes tudósok szerint az alfa hullám 8—12 Hz között definiálható, mások szerint 7-14 között, és így tovább. A következő négy bekezdés egy általános, egysé­ ges álláspontot mutat be az agyi hullámokkal kapcsolatosan.

Delta. Az agyi aktivitás frekvenciája delta tartományban 0—4 Hz közé esik. Ez a teljes tudatalatti állapot. Nem sok min­dent tudunk a delta tartományról.

Théta. A frekvencia théta tartományban körülbelül 4-7 Hz. A théta a tudatalatti egy része, és bizonyos esetekben a hip­nózis ebben a fázisban történik. Valószínűleg minden emo­cionális élményünk ebbe a tartományba tartozik. A théta az a speciális szint, amely a hipnózison túl a lelki jelenségek vi­lágába nyílik. Valószínűleg a pszichikai élmények is ezen a szinten keletkeznek .

Alfa. A frekvencia alfa tartományban körülbelül 7-14 Hz. Az alfát általában a tudatalatti szintnek tartják. Ez az a szint, ahol álmodunk (alvás közben), ábrándozunk, és ahol a hipnózis folyamata is végbemegy. A meditáció is többnyi­ re ebben a tartományban történik (bár néha a théta szintre merül). Néha a pszichikai élmények az alfa szintbe esnek.Egyszóval az alfa szint igen fontos terület, mivel kulcsszerepe van a hipnózis során.

Béta. Ez az a tudati szint, amelynek frekvenciája körülbelül 14 Hz fölé esik. Ebben a tartományban éberek vagyunk, ér­ velünk, és tesszük a mindennapi dolgainkat. A legtöbb eset­ben körülbelül 20 ciklus per másodperccel „működünk" a legéberebb aktivitások során. 60 Hz-nél egy személy akut hisztériás rohamot kapna. 60 Hz fölött nem is tudom, mi történhet, de gyanítom, nem lenne túl kellemes.

Amikor lefekszünk, agyunk béta tartományból automa­tikusan alfába megy át, majd egy rövid, ciklikus periódusig thétába és deltába. Alvás közben többnyire alfa szinten va­gyunk. A hipnózis ennek a természetes jelenségnek az elő­nyét használja ki - agyunkat úgy juttatja alfa állapotba, hogy közben nem merülünk álomba. Alfa tartományban a tudat­ alatti nyitott a szuggesztív inputokra.

Éber, öntudatos állapotunkban agyunk nem igazán fo­gadja el a szuggesztiót. A gondolkodáshoz, érveléshez és cselekvéshez azok a dolgok sokkal hasznosabbak, amelye­ket már ismer az agy. A tudatalatti azonban olyan, mint egy engedelmes rabszolga. Nem gondolkodik, és nem vitatko­zik. Annak engedelmeskedik, amit mondanak neki - és eb­ben rejlik a hipnózis ereje és értéke. A hipnózis segítségé­vel nagyszerű szuggesztiókat csepegtethetünk közvetlenül a tudatalattiba. A tudatalatti elfogadja ezeket, és megvalósítja. Részben a tudatalatti tájékoztatja a tudatos énünket, hogy van valami új információ, amin ügyködni kell. A tudatos énünk imád már meglévő dolgokon ügyködni, így az új in­formáción is dolgozni kezd. Bár senki nem érti igazán, mi­ért is működik a hipnózis, és hogyan idézi elő tudatalattink a következményeket, amit biztosan tudunk: működik - és meglehetősen jól.

Szuggesztiók

A hipnózisban alkalmazott szuggesztiók leírását a többi fe­jezetben találjuk. Most azt a legfontosabb dolgot kell megta­nulnunk, hogy minden egyes szuggesztiónk pozitív, teremtő és hasznos legyen. Ez azért igen lényeges, mivel tudatalattink nem tud különbséget tenni a jó és a rossz szuggesztió között. Tudatalattink tökéletesen elfogadja azt, amit nyújtunk neki, majd dolgozni kezd rajta.

Vigyázzunk a szuggesztió folyamán alkalmazott szavak­kal, kifejezésekkel! Volt olyan, aki beszéd közben napjában több százszor használt egy székletre utaló, négybetűs szleng szót. Ezzel végül meggyőzte a tudatalattiját, hogy székelni akar, és lassan krónikus hasmenést idézett elő. Szavainknak súlya van, és ezt a tudatalattink szó szerint is veszi.

Tévhitek

A hipnózissal kapcsolatban számtalan komoly tévhit alakult ki. A félreértések többségét azoknak a B kategóriás filmek­nek köszönhetjük, amelyek azt sugallják, hogy azonnal zombiszerű teremtménnyé válunk, amint egy szupererővel bíró negatív hős kiejti a száján a „Nézz a szemembe!" varázsszót. Ez talán elég egy izgalmas filmhez, de 100 százalékig kitalá­ció, és semmi köze sincs a valósághoz. Most néhány elterjedt mítosz következik - némi magyarázattal kiegészítve.

A hipnotizőrnek mágikus ereje van. Ez az állítás teljesen hamis. A hipnotizőr olyan hétköznapi ember, aki a szuggesztió használatának képességét a kívánt eredmények el­érése érdekében alkalmazza.

Bárkit lehet hipnotizálni, és akarata elleni dolgokra kény­ szeríteni. Abszolút hamis. Először is, senkit sem lehet akara­ta ellenére hipnotizálni. Csak olyan alannyal lehet dolgoz­ni, aki 100 százalékosan együttműködik. Másodszor pedig hipnózis alatt senkit sem lehet olyan dolgokra kényszeríteni, amit hipnózis nélkül önmagától nem tenne meg. A hipnózis folyamán az alany eldöntheti, hogy elfogadja, vagy vissza­ utasítja az adott szuggesztiót. Ha a szuggesztió felzaklatja az alanyt, nagy valószínűséggel önmagától azonnal kilép a hip­notikus állapotból.

Csak gyengeelméjű embereket lehet hipnotizálni. Az el­lenkezője igaz. Minél intelligensebb valaki, annál köny- nyebben hipnotizálható. Valójában bizonyos fokú mentális hiányoknál a hipnózis lehetetlen. Szinte mindenki hipno­tizálható, aki hipnotizált alany szeretne lenni. A népesség mindössze 1 százalékát nem lehet hipnotizálni mentális hi­ ányosságok miatt, vagy pedig számunkra eddig érthetetlen okokból.

A hipnotizált személy transzban van, vagy nincs tudatánál.

Egyáltalán nem igaz. Hipnózis alatt az alany éber, és a tuda­ tánál van - a végletekig menően. Csak épp a figyelmét arra összpontosítja, amire a hipnotizőr irányítja, és megfeledke­zik minden másról.

Az ember hipnotizált állapotban maradhat. Ez teljesen ha­mis. Még ha a terápiát vezető személy hirtelen meg is hal, miután mély hipnózisba juttatta páciensét, az alany önma­gától is könnyedén kijön belőle. Vagy rövid álomba szen­derül, majd normálisan ébred, vagy egy idő után kinyitja a szemét, mivel nem hallja a hipnotizőr hangját.

Mély hipnózis szükséges a jó eredmény érdekében. Nem igaz. A hipnózis bármilyen szinten hozhat jó eredményeket, legyen az nagyon mély, vagy felszínes.

A hipnotikus állapot

Hipnózis alatt az alany teljes tudatában van annak, hogy hol van, és mi történik körülötte. Hall mindent, és egy mélyebb relaxációs állapotba kerül, mely nagyban hasonlít az ábrán­ dozáshoz. Az alany teste gyakran vagy teljesen elzsibbad, vagy egyáltalán nem is érzi.

Önhipnózis

Önmagunkat is lehet hipnotizálni. Számos ember gyakorol­ja nap mint nap, hogy konstruktív szuggesztiót adjon ön­ magának. Sokkal könnyebb az önhipnózis akkor, ha már valaki más hipnotizált bennünket, szuggesztiót alkalmazott, és útmutatót adott, hogy mit tegyünk.  Ha olyan partnerrel dolgozunk, aki tud hipnotizálni, akkor az önhipnózis folyamatának elsajátítását is felgyorsíthatjuk.

/Gregor Eisenheim/