Bizonyára mindenki ismeri az érzést, mikor valamitől meg kell szabadulni, vagy nincs más választásunk és el kell engedni, akár egy személyt, vagy egy érzést..

 

Nincs ez másként a mindennapi életünkben sem. Mindig el kell engednünk az érzéseinket, a minden napos stresszt amit generálnak bennünk, ha akarjuk , ha nem. Van aki ezt könnyen kezeli, fejlettségétől függően, és van aki kevésbé. De..! Mivan a kicsit eldugottabb dolgokkal? A felszín alatt lakoznak, és sosem akarunk tudomást venni róla, de ott van, és jobban gyötör mint bármely más probléma. Szeretenénk egyedül megoldani, de sajnos nem megy… Az érzés benned van, hogy vajon ebben az esetben mit lehet kezdeni?..

Mikor jön a lezárás folyamat?

Mindenkinél máskor jelentkezik, és legalább egyszer átélte ezt a szakaszt. Van egy “barátod” , de eszébe sem jutsz? Vagy ha igen, akkor próbálja azt a benyomást kelteni, mintha nem is érdekelnéd? Esetleg a férjed, feleséged, gyermeked, rokaonaid, vagy munkahelyed? Igen…!  Mindig tudni kell lezárni, még akkor is ha fáj, mert ezek az emberek nem azonos rezgéseken állnak veled. Te valószínűbb magasabb rezgéspontokon állsz, ezért ők pont az ellenkezőjét csinálják mint Te, hogy el tudjanak nyomni.

Nem szabad hagyni, bármennyire is meggyőzően érvelnek! Az élet mindenkinek élet. Azért kaptunk szabad akaratot, hogy élhessünk vele, és nem pedig azért, hogy mások befolyása alá kerüljünk. Nagyon gondoljuk meg, hogy az egész életünket szeretnénk e igy leélni.

Igen is van választásunk, és ha az élet a választás elé lök minket, akkor csak hagyjuk hogy végezze a dolgát, mert akár hányszor visszatáncolunk, akkor is választanunk kell… és vagy elfogadjuk, vagy ebből  a mókuskerékből nem fogunk tudni kilépni.

Sokszor eszedbe jut, hogy talán van még egy lehetőség… talán ha ismét keresném azt a személyt, akkor lehet én is eszébe jutnék és többet kerene Ő is… De ez nem így van.. Zárd le, akármennyire is fáj!

Mindig megkapod a tudatalatti utasításait, hogy mit kell tenned.. A tudatalatti sosem téved, és sosem hazudik!

Figyelj a belső hangokra.

/Gregor Eisenheim/